Keresés

Így dolgozz fel egy könyvet pár este alatt, hogy használni is tudd az új tudásod

Frissítve: egy nap


Az önfejlesztő/ szakmai könyvek egyre csak halmozódnak az éjjeliszekrényen vagy e-könyv olvasóban? Amikor végre mégis a kezedbe kerülnek, pár hónap múlva alig emlékszel belőlük valamire?


A céljaink eléréséhez, problémáink megoldásához rengeteg értékes tudás és inspiráció érhető el.

Ahhoz, hogy rövid időn belül megszerezd és valóban fel is használd ezt az óriási mennyiségű infót, ma már nagyon sok izgalmas módszer áll rendelkezésre.



Hogyan lehetséges több mindenre emlékezni az olvasnivalóból?


Sokan abban bíznak, hogy ha elolvasnak egy jó kis önfejelsztő könyvet vagy szakkönyvet, akkor a benne lévő összes infó varázslatos módon örökre megragad a fejükben. Sajnos ez nem így van. Pedig ez egy nagyon népszerű ez a tévhit. Valószínűleg amolyan csodavárás jelleggel, bár a szívünk mélyén tudjuk, hogy nem ússzuk meg ennyivel, mégis hiszünk benne.


Amikor önfejlesztő/ szakkönyvet olvasunk, azt általában azzal a céllal tesszük, hogy valamilyen problémánkra megoldást találjunk, tanuljunk, fejlődjünk és a folyamat végén jobbak, okosabbak, magabiztosabbak legyünk vagy más szempontból változzunk.

Ehhez ezeket a lépéseket kellene megtennünk:

1. infó megszerzése

2. rendszerezése és tárolása

3. felhasználása


Ezek közül az első lépés a klasszikus értelemben vett olvasás: meglátjuk, dekódoljuk és értelmezzük a papíron, képernyőn lévő szöveget.

A rendszerezésről és felhasználásról mindjárt a suliban tanult módszerek jutnak az ember eszébe: vázlatírás, magolás és hasonlók. Ezek viszont borzasztóan unalmasak és időigényesek.

A gond csak az, hogy ha kihagyjuk a második és harmadik lépést, akkor pusztán az olvasástól várni, hogy egy szöveg igazán nagy hatással legyen az életünkre egy kicsit olyan, mintha a futócipő puszta nézegetésétől várnánk, hogy lefogyjunk. Természetesen az olvasás már önmagában is nagyon hasznos, szemléletformáló, megtanít gondolkodni és rengeteg jó hatása van. Azonban ha te kifejezetten azért olvasol, mert megoldást keresel valamire, változásra vagy igazi fejlődésre vágysz, akkor itt az ideje feltűrni az ingujjat...

Szerencsére léteznek olyan technikák, amikről nem a "macera" szó jut majd rögtön eszedbe.


A legfontosabb, hogy az olvasásra ne önmagában tekints célként, hanem gondold át, hogy mit szeretnél elérni azzal az információval, amit a szövegben találsz. Például ha van egy szakkönyv, amit már régóta szeretnél elolvasni, akkor gondold át, hogy milyen pozitív változást szeretnél látni az életedben azzal, hogy használod a benne lévő infót. Mit szeretnél? Tűzoltó lenni vagy katona? :-) Vagy Te szeretnél lenni a legjobb tanár, a legsikeresebb menedzser? Szeretnéd végre megszerezni azt a fizetésemelést/előléptetést? Szeretnéd, hogy a kollégáid felnézzenek Rád a szaktudásod miatt? Ezen a ponton bármit kívánhatsz.

Nem az olvasás tehát a feladatod, hanem az információ megszerzése és használata, amiben az olvasás csak egy eszköz a sok közül.


Három egyszerű lépésre bontsd le a folyamatot:

1. gondold át, mit szeretnél elérni a szövegben lévő infóval, mi a szándékod,

2. válaszd a célodhoz legjobban illő olvasási technikát,

3. használd is fel az infót, hogy közelebb kerülj a célodhoz.

Rocksztárnak lenni ennyire egyszerű. :-)



1. Mi a célod, szándékod az infóval?


Ha az a szándékod, hogy végre már a sok könyv végére érj, akkor sosem fogsz a végére érni, mert az egy nem túl izgalmas cél, inkább amolyan kényszer, mint régen a suliban. Gondolj csak bele, hogyan viszonyulsz a számítógépes/mobilos játékok vagy a sorozatok nézésével járó motivációhoz. Ott sosem kell az embernek sokat győzködnie magát, hogy belevágjon, sőt, kifejezetten nehéz abbahagyni őket. Ez azért van, mert huncut pszichológiai eszközök egész tárházát vetik be annak érdekében, hogy motivált legyél a használatukban. Használd ezeket bátran a "kötelező" feladataid elvégzésekor is. Az alábbiak például Csíkszentmihályi Mihály flow-elméletében is szerepelnek, de a játékosítás pszichológiai eszköztárában is alapfogalmak és sok motivációs tréner is tanítja, hiszen többen is arra jutottak, hogy ezek bizony fontosak nekünk:

  • legyen egy konkrét célunk, amit igazán nagyon szeretnénk elérni (megintcsak: mi az a pozitív változás, amit szeretnél elérni azzal, hogy felhasználod a szövegben lévő tudást)

  • pontosan tudjuk mi a következő lépés, mit kell tennünk (hogy ne csak egy helyben toporgás legyen belőle, hanem mindig tudd legalább a következő kicsi lépést)

  • a feladat legyen kihívás, de teljesíthető (nagyon-nagyon szeretjük, ha sikerélményünk van)

Hogyan használhatod mindezt egy szöveg feldolgozásában?

Először is keress egy olyan célt, aminek a megvalósulásához szükség van az adott szöveg elolvasásra és ami motivál. Ez bármi lehet, ne legyél szégyenlős. Ha Téged az motivál, hogy ezzel közelebb kerülsz a világ megmentéséhez, akkor az lesz a célod. Ha az motivál, hogy csak legyél már túl rajta, hogy mehess játszani, akkor az. A lényeg, hogy legyen valami, ami energiát ad akkor is, ha épp kicsit csökken a lelkesedésed.

A cél tehát ne az legyen, hogy elolvasd a könyvet, hanem az, amit elérsz azzal, hogy elolvasod és ezáltal új, használható tudásra teszel szert.


Ha már lebeg előtted egy cél, akkor jót tesz a motivációdnak, ha mindig kitalálsz magadnak egy konkrét következő lépést. Ez legyen pont akkora, amit még kihívásnak élsz meg, de ne legyen megfoghatatlanul nehéz. Például ha az a következő lépés, hogy olvasol egy szót, az azért nem jó, mert túl egyszerű és amikor kész leszel, nem lesz igazi sikerélményed, mert ezt még az ovis szomszéd kisfiú is meg tudja csinálni. Ha viszont az a következő lépés, hogy "elolvasom a következő 1000 oldalt", akkor az akkora falat, amibe nem lesz kedved belekezdeni, mert a sikerélmény túl messze kerül. De mondjuk 5 oldal elolvasása már jó lehet.



2. Helyes olvasástechnika


A LiteraGo statisztikái szerint az átlagos (felnőtt) olvasási sebesség 175 szó/perc. Ehhez képest lehet extrém lassan és szuper gyorsan is olvasni.


Például úgy, hogy minden egyes betűt kiolvasol, másodpercenként egyet. P-r-ó-b-á-l-d k-i, m-e-n-n-y-i-r-e t-u-d-s-z í-g-y a s-z-ö-v-e-g é-r-t-e-l-m-é-r-e k-o-n-c-e-n-t-r-á-l-n-i. Vagyis attól, hogy lassabban olvasol, még nem biztos, hogy jobban tudsz fókuszálni.

Lehet gyorsítani is a sebességen. Például ha 2-3 szavas szócsoportokat olvasol el egyszerre, nem pedig csak egy szót vagy néhány szótagot.

Ez valahogy így néz ki.

Van olyan szöveg, amit lehet a fenti módon, gyorsabban olvasni, miközben nem veszítesz a megértésben. Sőt, a lendületes tempó segíti a koncentrációt, kevésbé kalandozol el.

Ezen kívül lehet szkennelni egy szöveget, amikor nem olvasunk el mindent, csak belekapunk minden 3-4. szóba és ezekből rakjuk össze a szöveg lényegét.

Illetve ha nagyon sietünk, akkor sokszor elég egy szöveg kiemelt részeit megnézni (tartalomjegyzék, fejezetcímek, ábrák, vastagon kiemelt részek) és már ennyiből is elegendően képbe kerülünk.


Ha mindezt szó/percben mérjük, akkor attól függően, hogy melyik technikát választjuk, körülbelül a 20 szó/perc és 10000 szó/perces szövegfeldolgozási skálán mozgunk. Az, hogy melyik technikát választjuk, attól függ, hogy milyen és mennyi infóra van szükségünk a szövegből, illetve hogy mennyire ismerjük az adott szókincset. A lényeg, hogy tudatosan döntsük el, melyik technikát válasszuk.

Például ha egy képletekkel teli jegyzetet kell átnézni és a képleteket megérteni, akkor ott bizony betűnként kell bogarászni és nem is az olvasásunk sebessége lesz a szűk keresztmetszet, hanem a megértésünk.

Ha egy szerződést kell átolvasni, az a legtöbb ember számára lassú tempóval jár. Egy ügyvéd viszont bátran válthat lendületesebb tempóra, mert ismeri a szöveg szókincsét, logikáját, nyelvezetét.


Ezeket a technikákat lehet gyakorolni, a használhatóságukat fejleszteni. Például mindenkinek lehet egy kicsit az átlag olvasási tempóján gyakorlással gyorsítani anélkül, hogy kevesebbet értene meg a szövegből.

Erre rengeteg interaktív feladat van például a LiteraGo interaktív online tréningben is (most épp a LiteraGo blogját olvasod).



3. Használd is az infót


Sokszor azzal a lendülettel, hogy elolvasunk valamit, késznek is gondoljuk a dolgot. Azokra az esetekre gondolok, amikor valaki a saját fejlődése miatt elolvas valamit, leteszi a könyvet és pár hónap múlva már semmire sem emlékszik belőle.

De sajnos így nem hasznosul az új tudása. Persze egy kicsit biztosan hatással van a gondolkodásunkra, de egyáltalán nem használjuk ki azt a potenciális hatást, amit egy-egy infó tudna gyakorolni az életünkre.


Ezért érdemes jelöléseket tenni a szövegben, esetleg vázlatot is írni.


Ezt sokan időkidobásnak élik meg, de ez megint nézőpont kérdése. Ha egy könyvvel az a célunk, hogy elolvassuk, akkor valóban az időből vesz el, ha még irkálunk is róla mindenfélét. Ha azonban valamit szeretnénk elérni a benne olvasottak segítségével, akkor muszáj az agyunk kiterjesztéseképp egy jegyzetlapot használni, mert sajnos a rövid távú memóriánk bár csodálatos dolog, de véges.

Ha tehát egy szakkönyv-olvasós nekibuzdulásod sikerének a mértéke az, hogy mennyire kerülsz közelebb a segítségével egy célodhoz, akkor nem akkor vagy kész, amikor elolvastad a könyvet, hanem amikor közelebb kerültél a célodhoz.

Ebben a keretrendszerben az olvasás csak egy eszköz a sok közül, nem pedig "az" eszköz. Így aztán mellette még érdemes valamilyen formában lejegyezni a legfontosabb informácókat és aztán az új tudásunkat munkába is kell állítani.


Összefoglaló:

1. legyen egy célod, szándékod, amit szeretnél elérni azzal, hogy elolvasol egy adott szöveget,

2. válaszd ki tudatosan az adott célodhoz legjobban illő olvasástechnikát,

3. rendszerezd és hasznosítsd is az információt, hogy közelebb kerülj a célodhoz.

Ha pedig szeretnéd kipróbálni magad, hogy milyen gyorsan olvasol most, esetleg fejleszteni az olvasási technikád, szövegfeldolgozási eszköztárad, akkor próbáld ki a LiteraGo interaktív online tréninget itt.